Fantasztikus hiánypótlás

sci fi novellas.JPG

A Gabo 2016 óta adja ki magyarul a Jonathan Strahan által szerkesztett, és az adott időszak legkiválóbbnak ítélt, angolszász nyelvterületen született kisprózáit tartalmazó Az év legjobb science fiction és fantasynovellái című gyűjteményt. Ennek az antológiának a mintájára született meg a tavaly októberben első ízben kiadott, Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 című kötet.

A magyar változattal kapcsolatos első kérdőjel rögtön a borítónál felmerül. Havancsák Gyula gyönyörű, SF-tematikájú grafikája azt ígéri, hogy a kezünkben tartott könyv elsősorban science fiction-t tartalmaz – ennek ellenére a kötetbe válogatott 19 írás közül a legtöbb fantasy, jóval kevesebb a sci-fi (ezeken kívül előfordul horror és weird is). Ez önmagában nem probléma, de talán szerencsésebb lett volna az antológiának egy olyan borítót tervezni, ami jobban tükrözi ezt a sokszínűséget (és kevésbé félrevezető). A címadásról nem is beszélve, ami csak tovább erősíti azt a várakozást, hogy itt nagyrészt sci-fi-t fogunk olvasni.

A következő dolog, amivel tovább lehetett volna könnyíteni az olvasó dolgát, egy előszó. A könyv ugyanis egyből az első novellával indít, a nélkül, hogy némi képet kapnánk a válogatás módjáról és szempontjairól, a kötet céljáról, esetleg a kötetben felvonultatott műfajokról magukról. Holott Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 egy újszerű és fontos vállalkozás, aminek a koncepcióját jó lett volna kontextusba helyezni egy bevezető szövegben. Főleg, hogy a szövegek válogatása igen érdekes módon történt: a kiadó egyrészt felkért már ismert szerzőket (Brandon Hackett, Dragomán György, Veres Attila, Moskát Anita, Gaura Ágnes), hogy írjanak zsánerszövegeket kifejezetten ebbe a kötetbe; másrészt meghirdetett egy nyilvános pályázatot, amire bárki beküldhette az írását – ezzel lehetőséget adva a kevésbé ismert, de fantasztikus műfajokban alkotó szerzők számára a bemutatkozásra. A kiadó egyébként a blogján utólag közzétett egy előszót, ami mindezt és a könyvvel kapcsolatos más alapkérdéseket is érint – jövőre talán érdemes lenne ezt a szöveget eleve a kötetbe szerkeszteni.

Ami viszont magukat a kötetbe válogatott írásokat illeti (szerkesztők: Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor), kevés panasszal élhetünk. Az egyik legerősebb szöveg máris a legelső: Moskát Anita A mesterhazugság című írásában a világ szó szerint hazugságokból épül fel. Veres Attila az egyik legjobb dolog, ami az elmúlt években a magyar irodalommal történt – az Odakint sötétebb és az Éjféli iskolák után ezúttal Fekete talán című novellájával hozza a tőle megszokott színvonalat. A beválogatott művek közül több is mese/legenda-újraértelmezés, vagy alternatív történelmi szöveg: Baráth Katalin Halzsíros legendája a magyarság finnugor eredetét dolgozza fel sajátos módon; az Égigérő című novellában Rusvai Mónika a magyar népmesék bizonyos toposzait gondolja újra; Sziács Viola Eleven kék című szövegének dinamikáját a népmesei jelleg adja, miközben egyik főszereplője “egy tipikus fantasy-lény” (az egyszarvú); Gaura Ágnes Árnyék című novellája pedig egy Hófehérke-feldolgozás.

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 néhány gyermekbetegsége ellenére is hiánypótló kezdeményezés. Két okból is jó lenne, ha sorozattá válna: egyrészt évről évre képet adhatna az olvasóknak a magyar fantasztikus irodalom aktuális helyzetéről; nem utolsósorban pedig lehetőséget teremthetne a kevésbé ismert szerzőknek a szélesebb nyilvánosság elé lépésre.

Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018

GABO Könyvkiadó, 2018

331 oldal, 3990 Ft

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s