A Gabo 2016 óta adja ki magyarul a Jonathan Strahan által szerkesztett, és az adott időszak legkiválóbbnak ítélt, angolszász nyelvterületen született kisprózáit tartalmazó Az év legjobb science fiction és fantasynovellái című gyűjteményt. Ennek az antológiának a mintájára született meg a tavaly októberben első ízben kiadott, Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 című kötet.
Dániel András előszeretettel teszi magát a könyvet a könyvei fontos szereplőivé. A könyv, amibe bement egy óriás esetében a cím is magáért beszél, az És most elmondom hogyan lifteztemet pedig az oldalára fordítva kell lapozni, amitől az olvasása olyan hatást kelt, mintha maga a könyv lenne a történetben a tetőterasz felé tartó lift. A Tilos az Á Könyvek kiadásában idén megjelent A nyúlformájú kutya, aminek ezúttal is Dániel András jegyzi a szövegét és az illusztrációit is, ezeknél is továbbmegy egy lépéssel: főhőse, Károly, tisztában van vele, hogy ő egy rajzolt karakter, egy könyv szereplője.
Ez talán sznobizmus, de fenntartással kezelem azokat a könyveket, amiket a borítón egy aktuálisan menő, másik író ajánlgat – márpedig A hatalom borítóján Margaret Atwood, a mostanában agyonhype-olt A szolgálólány meséje szerzőjének méltató szavai olvashatók. Continue reading “Másmilyen a világ, ha nők irányítják?”
Ezt a könyvet nagyon vártam. Egyrészt eddig bármit olvastam Téreytől, nagyon tetszett, sőt, a A Legkisebb Jégkorszak a kedvenc könyveim egyike. Másrészt imádom a színházat, ezt pedig “színházi regényként” reklámozzák.
Azt tervezem, hogy időről időre lesznek a blogon olyan posztok, amik nem konkrét könyvekről, hanem egy-egy, az irodalommal kapcsolatos általánosabb témáról szólnak. Ezek a többinél kötetlenebb stílusban megírt és személyesebb szövegek lesznek. A célom az velük, hogy megmutassam, az irodalomról nem csak szigorú, száraz, merev stílusban lehet beszélni. Fogadjátok szeretettel a sorozat első részét!
Karl Ove Knausgård hatkötetes önéletrajzi regénysorozata, a Harcom (Min Kamp) 2009 és 2011 között jelent meg Norvégiában. Bár a korábban kiadott két könyve, Ute av verden (Ki a világból), En tid for alt (Mindennek rendelt ideje), is kedvező kritikai fogadtatásban részesült, igazán ismertté ez a mű tette hazájában és külföldön. A Harcom-ciklus 450 ezer példányban kelt el – ez az 5 milliós Norvégiában rendkívüli teljesítménynek számít. Knausgård az összesen mintegy 3600 oldalnyi szöveg minden kötetében egy téma köré szervezve ír az életéről. Ez a téma a magyarul 2016 végén megjelent első kötetben a halál – apja alkoholizmusa, majd halála a vezérmotívum. A magyarul tavaly december óta olvasható második kötet középpontjában a szerelem áll – itt Svédországba költözésének, a második feleségével való megismerkedésének, párrá, majd szülővé válásuknak történetét meséli el.
Egy túlontúl csendes és kietlen hely, amit Isten az után teremtett, hogy minden mással elkészült. Nem volt már kedve az egészhez, így oda sem nézett, miközben létrehozta. Ennek eredményeként ez a kis földdarab tele van barátságtalan lávamezőkkel, kopár pusztákkal, életveszélyes tengerpartokkal, latyakkal, bőrig ázott lovakkal és elgyötört emberekkel. Útjain repedezett beton; városaiban rozzant házak; a házfalakon málló festék, az ablakokon koszos függönyök. Continue reading “Ez az Izland nem az az Izland”
RITA KÖNYVESPOLCA 